Praktikus marketingtanácsok induló netes vállalkozásoknak (2. rész)

Az első rész itt olvasható.

Promóció

A startup ismertté tételét nem pusztán pr-rel vagy reklámmal lehet elérni. Vannak egyszerű, ingyenes eszközök, amelyekre kevés startup gondol. Az első és legfontosabb, hogy az új honlapra számos újságíró és blogger is ellátogat majd. Számukra létre kell hozni egy olyan statikus oldalt, amely az ő speciális igényeiknek megfelelő információt tartalmaz. Ezzel elősegíthetjük azt, hogy újságírók és bloggerek írjanak a startup-ról, ingyen promótálják azt.

A legegyszerűbb, ha a statikus oldalt „Sajtó”-nak (Press) nevezzük el. Ezen az oldalon tegyük letölthetővé a logót három méretben (ikon, webre optimalizált, illetve kiváló minőségű, nyomdai verzió). Tegyünk fel screenshot-okat, amelyek a legfontosabb funkciókat szemléltetik. Az ilyen képeket előszeretettel használják bloggerek és online újságírók.

Természetesen szerepeljen az oldalon cégleírás és/vagy projektleírás (egy bekezdés, nem több!), valamint egy kontaktszemély elérhetőségekkel, akivel az újságírók felvehetik a kapcsolatot.

Amennyiben a médiában cikkek, posztok jelennek meg a startup-ról, ezeket szintén ezen az oldalon érdemes összegyűjteni feltüntetve a médium logóját, illetve a cikk linkjét. Folyamatosan ellenőrizni kell a linkeket, mert nincs annál kiábrándítóbb, amikor egy linkre kattintva a 404 Page Not Found jelenik meg. Találkoztam olyan startup-pal, amelyik azt állította magáról, hogy a legnevesebb szakmai médiumokban jelent meg cikk a honlapról, ám az összes link halott volt: kiderült, hogy egyetlen megjelenés sem volt, a példás linkgyűjtemény csak átverés volt.

Egy példa a “Rólunk írták” rovat vizuális megjelenítésére

Az ingyenes promóció legkézenfekvőbb formái a közösségi média oldalak. Célcsoporttól függően javasolt létrehozni a Facebook-oldalt, a Twitter -fiókot (ezen a brandet #-el is lehet népszerűsíteni) vagy LinkedIn-oldalt. Témától függően Pinterest és Tumblr is szóba jöhet természetesen. Ha a startup tevékenysége Magyarországra korlátozódik, akkor a Facebook-oldal kötelező, külföldön inkább a Twitterre kell nagyobb hangsúlyt helyezni.

Az önpromóció talán leghatékonyabb eszköze a blog, amellyel bizalmat építhetünk, és már a startup indulásakor elkötelezett felhasználókat toborozhatunk. Szinte minden külföldi startup készít blogot, ám a legtöbben beleesnek abba a hibába, hogy 2-3 poszt után nem frissítik. Márpedig ezzel többet ártanak, mintha egyáltalán nem lenne blog. A blog nem pusztán a startup-ról kell szóljon. A mostanában divatos content curation jegyében olyan tartalmakat érdemes feltölteni, amely témájában kapcsolódik a startup-hoz, de szerteágazóbb tudást oszt meg az olvasókkal, bizonyítva ezzel a saját szakértelmünket. Egy konkrét példa: ha a startup-unk kisvállalkozások számára nyújt online projekt menedzsment alkalmazást, akkor olyan cikkeket is érdemes írni, megosztani, amelyek általánosságban elemzik az online projektmenedzsment hasznát, tendenciákat, buktatókat – mindezt sok külső forrással alátámasztva.

Végezetül a legegyszerűbb ingyenes promóció, ha honlapunk linkjét megosztjuk erre szakosodott, startup-gyűjtő oldalakon.

Sokan alkalmazzák az úgynevezett testimonial-okat, vagyis amikor az ügyfelek méltatják a startup-unkat. Ezeknek csak akkor van értelme, ha valódi, lehetőleg ismert, vagy neves vállalatot képviselő személyek a szereplők – fotóval, videóval. Meglepően sok esetben láttam olyat, amikor trükközni próbáltak ezzel az eszközzel a startup-ok. (pl: „Fantasztikus ez a honlap! K. Balázs kisvállalkozó). Túl azon, hogy etikátlan, azért sem érdemes ezzel próbálkozni, mert azt üzeni, hogy a startup mögött állók komolytalanok, hazudnak, becsapják a felhasználóikat.

A felhasználói élmény fokozása

Ha minél több felhasználót akarunk toborozni minél rövidebb idő alatt, akkor olyan eszközöket kell használnunk, amelyek meggyőzik a honlapunkra látogatót arról, hogy érdemes regisztrálnia. Ehhez az kell, hogy a felhasználó pontosan tudja, mit kap.

A legkézenfekvőbb eszköz, ha a szöveges leírás mellett jó minőségű screenshot-okat készítünk. Javasolt továbbá úgynevezett how-to  („hogy működik?”) videókat készíteni, amelyek működés közben mutatják be az egyes funkciókat. Ha ilyen videó mellett döntünk, akkor érdemes több verziót készíteni. Kell egy maximum 1 perces kvázi „reklámfilm”, amely a startup célját és hasznosságát mutatja be, de nem részletezi a funkciókat. Emellett szükséges egy legalább 3 perces, részletes videó, amely screen capture technikával készül, vagyis kvázi élőben mutatja be, amint egy felhasználó lépésről lépésre megismerkedik az alkalmazás funkcióival, alatta részletes narrációval. A legprofibbak minden egyes funkcióhoz készíthetnek 1 perces how-to videót.

A videók elkészítésénél javaslom, hogy a film elején a narrátor arccal is jelenjen meg, mutatkozzon be. Sokkal élvezetesebb és bizalomgerjesztőbb, ha a felhasználó tudja, ki vezeti végig a how-to videón. Ügyelni kell továbbá a hangminőségre. A legtöbb how-to videónál a narrációhoz nem használnak jó minőségű mikrofont. Emiatt a videó visszhangzik, nehezen érthetőek a narrátor szavai. Mivel egy ilyen mikrofon nem nagy beruházás, mindenképpen megéri.

A felhasználók becsalogatásának legkorrektebb eszköze, ha egy demo oldalt nyitunk, ahol a felhasználó élőben tudja kipróbálni az egyes funkciókat, mielőtt regisztrálna. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák, mert azt gondolják, a kötelező regisztrációval ha felhasználót nem is, legalább egy e-mailcímet nyernek.

Végezetül a felhasználókkal történő közvetlen kommunikáció lehetőségét is meg kell teremteni. Ennek legegyszerűbb eszköze az üzenetküldő form. Mondanom sem kell, hogy minden ilyen üzenetre 24 órán belül válaszolni kell, különben a user joggal elégedetlenkedik. Eggyel modernebb és közvetlenebb eszköz az online chatelési lehetőség. Ez nem azt jelenti, hogy egy alkalmazottat kell fizetni, aki 24 órában ül a gép előtt és várja a chatpartnereket. Mivel a bétatesztelés időszakában viszonylag kevesen érdeklődnek, ezért elég, ha a chaten az éppen a gép előtt ülő kollégánk (bárki, lehet fejlesztő, titkárnő, ügyvezető) válaszol, nem kell külön dedikált személy. A  bétatesztelés időszakában egyébként legtöbbször technikai jellegű kérdések, bug-problémák merülnek fel.

A netes startup-ok között rendkívül éles a verseny. Sokan, jó ötletekkel, kiváló minőséget kínálnak. A kavalkádban nagyon nehéz kitűnni, csak viszonylag keveseknek adatik meg, hogy tőkeerős befektetőket nyerjenek meg, még kevesebbeknek, hogy a startup-juk sikeres legyen. A jó ötlet nem elég, a csomagolásra és a kiszolgálásra legalább annyi figyelmet kell fordítani, mint a fejlesztésre. Ráadásul ez a „figyelem” nem kerül sok pénzbe és munkába, ám az apró dolgok nagyon sokat számítanak. Ha a fentebb leírt szabályokat követitek, akkor minőségi kiszolgálást adtok a felhasználóitoknak, akik ezért hálásak lesznek.


A legcikibb magyar Facebook-kampányok

Magyaroszág Facebook-függő lett. 3,9 millió honfitársunk regisztrált a közösségi oldalon, és ha levonjuk ebből a fake account-ok becsült számát, akkor is a teljes lakosság több mint egyharmada van fenn a Facebook-on, ami hatalmas szám. Zuckerberg médiájának dominanciáját semmi sem veszélyezteti idehaza, hiszen a Twitter, a Foursquare vagy a Tumblr mindössze néhány tízezres – igaz, igen lelkes és befolyásos – rajongói táborral rendelkezik.

A Facebook véleményformáló képessége az országos televíziós csatornákéval vetekszik. Ez  értelemszerűen a marketingesek figyelmét sem kerülte el, hiszen rendkívül alacsony költséggel lehet tömegeket elérni. Mára a Facebook vált az egyik leghatékonyabb hirdetési csatornává.
A Facebook-on megjelenő reklámok minősége természetesen felemás. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a szerintem – és itt hangsúlyoznám a szubjektivitást! – legcikibb magyar Facebook-kampányokat.

Lájkold a halálod

Néhány hónapja futótűzként terjedt egy alkalmazás a magyar Facebook-on, amely indián nevet adott a felhasználónak. Ehhez lájkolni kellett egy gyulai kisvállalkozás oldalát, amely a kampánynak köszönhetően közel 1 millió követőt gyűjtött be pár nap leforgása alatt. A kampány éles vitát generált az online marketinges szakmán belül: etikátlansággal, sőt, adathalászattal vádolták egyesek, míg mások zseniálisnak minősítették. A vitát a felhasználók döntötték el: a gyulai kisvállalkozás oldalán továbbra is közel egymilliónyian vannak, nem történt tömeges elvándorlás, nem érezték becsapva magukat az emberek, és az oldal buzz rating-je is megközelíti a 30%-kal kevesebb rajongót magáénak tudható Túró Rudi oldalát.

Hamar megjelentek persze az indiánneves alkalmazás mutációi, ezek közül a legszörnyűbb az volt, amelyik azt ígérte a felhasználónak, hogy elárulja, hogyan fog meghalni. Aki lájkolta, kapott egy fotót például egy kidőlt fáról, alatta a szöveggel, „Te így fogsz meghalni.” A kampány történetesen egy turisztikai honlap számára gyűjtött lájkokat. Míg az indiánneves kampány csak a spamgyanú miatt volt kérdéses, addig a „halálos” kampány marketinghatékonysági szempontból is vitatható. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a turisztikai honlapon megjelenő hotelek menedzserei túlzottan örültek annak, hogy szállodájuk neve a halál fogalmával kapcsolódott össze.

Nagyon lerészegedtél? Egyél egy sajtburgert!

A ciki kampányok másik típusa, amikor egy vállalat nagyon laza akar lenni, de a lazaságból csak erőltetett poénkodásra futja. Ennek példája a McDonald’s közelmúltbeli kampánya.
Ez a kampány azért meglepő, mert az amerikai McDonald’s egyébként számos, példaértékű kampányt bonyolított le, és a marketingesek előszeretettel emlegetik a pozitív esettanulmányok között. A magyar McDonald’s célja itt nyilvánvalóan az volt, hogy azokat a fiatalokat célozza meg, akik egy átmulatott éjszaka után, égő belekkel betérnek valamelyik éjjel-nappali éttermükbe, hogy a maradék három százasukat sajtburgerre költsék. A probléma az ezzel a hirdetéssel, hogy vagánynak akar látszani, de nem mer vagánynak lenni. A szövegezés kicsit óvatos lett, emiatt a lazasága erőltetett. A játék kedvéért megcsináltam a hirdetés őszinte verzióját:

A gusztustalan lájk

Számomra kétségkívül a legcikibb kategóriába azok a lájkgyűjtő kampányok tartoznak, amelyek a lájkért cserébe pénzadományt ígérnek jótékonysági célra. Egy lájk 1 forint – például. Az ilyen típusú kampányok is megosztják a szakmát. Egyesek szerint a lényeg az, hogy a civil szervezetek pénzhez jutnak, a pénzszerzés mikéntje már másodlagos. Mások viszont úgy vélik, hogy egy vállalat jóhírét az etikailag megkérdőjelezhetetlen CSR-kampányok növelik, a gátlástalanság viszont visszaüt. Én ez utóbbi véleményt osztom. Amerikában egyébként a magukra valamit adó vállalatok használják a jótékonysági elemet a kampányaikban, de a direkt lájkgyűjtés pénzadományért cserébe odaát már kifejezetten kínos. Egy pozitív példa a Walmart áruházlánc legutóbbi kampánya, ahol 100,000 dollárt ajánlott fel jótékonysági célra, és a felhasználók 10 kijelölt közösségi projekt közül szavazással dönthették el, melyik kapja az adományt.

Idehaza a legcikibb példa Schobert Norbiék kampánya, amely pár hete futott a Facebook-on. Az egész hirdetés úgy kínos, ahogy van. A képen az update termékcsalád logója látható, a szövegben meg arról van szó, hogy Norbi minden lájk után 100 forint adományt ad rákos (!) gyerekek gyógyítására. Tetszik? – zárul a hirdetés. Nem, Norbi, a rák nem tetszik semmilyen szövegkörnyezetben.

Norbi egyébként viszonylag jól építette eddig a közösségi média jelenlétét, és CSR-tevékenysége is példamutató volt. Ezzel a kampánnyal azonban nagyon mellé lőtt, rossz tanácsadókra hallgatott.

A fenti példák azt jelzik, hogy Magyarországon a vállalatok egy része még mindig nem érti a közösségi média lényegét. Még mindig a lájkok számában méricskélik a közösségi médiajelenlétük sikerét, pedig már a Facebook fejlesztései (Talking about adat publikálása, az Insight vagy a Timeline bevezetése) is azt üzenik, hogy nem a követők száma, hanem a brand iránti elkötelezettségük számít. Lehet valakinek egymillió követője a Facebook-on, ha közülük egy sem válik vásárlóvá/ügyféllé, sőt, a márka iránt elkötelezett, rendszeres vásárlóvá. Előbb utóbb ezek a vállalatok rádöbbennek, hogy nem térül meg a befektetésük, és szkeptikusak lesznek a közösségi médiát illetően. Pedig ha jól csinálnák, megérné.


Legyőzhető-e a Linkedin?

Meglepően sok helyen számolt be az angolszász média arról, hogy egy ezidáig csak német nyelven elérhető business-to-business közösségi oldal angol nyelven is elérhetővé vált. A cikkekben a “Linkedin kihívójának” titulálták az új oldalt. Mivel eddig a németektől csak a Xing-et ismertem (ami nem rossz, de nem is nagy truváj), kíváncsisággal telve regisztráltam a nem túl fantáziadús nevű ExploreB2B oldalon.

Ahogy az a fenti képen is látszik, a felhasználót nem fogja katarzisélmény érni a felhasználói felülettől. Az oldal úgy néz ki, mint a Facebook akkor, amikor Zuckerberg elkészítette az alfa verzióját. Mivel B2B honlapról van szó, megnéztem hogyan is lehet itt bizniszt csinálni, vagy potenciális partnereket találni, mert ugye a Linkedin éppen erre jó.

Hát sehogy.

Mert ez az oldal nem erre való. Hanem arra, amit ez a kép mutat:

Az ExploreB2B jelenleg nem több, mint exhibicionista “szakértők” önfényező felülete. Ugyanis itt a regisztrált felhasználók saját írásaikat publikálhatják valamilyen szakmai témában, amit aztán kategorizálva és taggelve beledobnak a közösbe. A cikkek témák szerinti bontásban egy Pinterest-szerű felületen jelennek meg. Az oldal kitalálói azt mondták ugyanis, hogy az a bajuk a Linkedinnel, hogy ott a fórumok, közösségek nagyon zsúfoltak, nehéz eligazodni közöttük. Ez igaz egyébként. Ezért aztán szerettek volna létrehozni egy olyan üzleti közösségi oldalt, ahol a szakértők megmutathatják magukat, tudásukat, a megrendelők meg válogathatnak közöttük. Az ExploreB2B tulajdonképpen nem más, mint egy emberpiac, ahol a vevők nem a fogsorokat nézegetik, az izmokat tapogatják, hanem a cikkek alapján választják ki a megfelelő embert.

Az ExploreB2B nem lesz a Linkedin legyőzője, az már most is biztos, mert egészen más. Az oldal vizuális megjelenése katasztrofális, a tartalma egyelőre kimerül a hosszú bullshitelésekben. Őszintén, nekem nagy csalódás volt az oldal. De ha a gazdái még belefeccölnek egy kis energiát és pénzt, jó kiegészítő oldallá válhat a Linkedin mellett üzletemberek számára.


És még mindig a Pinterest…

Mivel változatlanul tart a Pinterest-őrület, annak ellenére, hogy komoly jogi aggályok merültek fel, most egy újabb Pinterest-hasonmás oldalt ajánlok a figyelmetekbe. A Pixable már kinézetre is ugyanolyan, mint a pinterest, a különbség csak annyi, hogy ez az alkalmazás a Facebook-barátaink fotóit gyűjti össze. A kitalálói szerint az oldal arra is képes, hogy “megtanulja” a felhasználó érdeklődését, és egy idő után a felhasználó ízléséhez igazítsa a fotók relevanciáját és megjelenítését. Bár én még a Pinterest sikerét sem értem igazán, hiszen annál sokkal jobb és profibb alkalmazások vannak, de egy biztos: egyre több a Pinterest sikerét meglovagolni akaró új honlap.


Booktrack: hangold fel a könyvedet

Egy új-zélandi startup forradalmasítani fogja a könyvolvasást azáltal, hogy egy egészen új élménnyel gazdagítja: hangokkal. A Booktrack nevű cég már el is kezdte a “felhangolt” könyvek árusítását egyelőre Apple platformon. Ki is próbáltam egyet gyorsan. A Booktrack technológiája rendkívül szofisztikált. Követi az olvasót, amint a mondatok között halad, (a szoftver megtanulja a felhasználó olvasási sebességét) és bizonyos szavaknál releváns hangeffekteket ad. Például ha azt olvassuk, hogy “a csata elkezdődött”, akkor ágyúdörgést, kardcsörtetést, stb. hallunk. Ha James Bond belép egy társaságba, akkor halljuk amint a hátérbeszélgetések zöreje abbamarad, stb. Emellett a tartalomhoz illő zenei aláfestést is kapunk olvasás közben.

A Booktrack teljesen szokatlan olvasás közben. Nem kifejezetten ajánlom Sartre-rajongóknak, de vámpíros könyvek mellé frenetikus élmény.  Szerintem hatalmas siker és hatalmas üzlet lesz belőle. Nem véletlen, hogy a cég mögött ex-PayPalos és Facebook-os befektetők vannak.


ViewBix: tedd interaktívvá a videóidat!

Mint az ingyenes online videószerkesztők lelkes rajongójához, hozzám is eljutott a hír egy új alkalmazásról, a Viewbixről, és természetesen azonnal kipróbáltam. A Viewbix azt ígéri nekünk, hogy interaktívvá teszi a videóinkat. Valóban azt teszi, de elég egyszerű módon: gyakorlatilag szabadon szerkeszthető linkrétegeket tesz a videónkra. Az alkalmazás egyelőre csak YouTube és Facebook-videókkal működik. De lássuk, mit tud.

Miután feltöltöttük a videónkat, címet adhatunk neki, és az automatikusan odabiggyesztett keretre rátehetünk egy linkelt gombot. Természetesen a keret színét és méretét is mi állíthatjuk be. A második lépés már érdekesebb: itt becsatolhatunk valamilyen alkalmazást (pl: Skype, Twitter, GoogleMaps stb.), kapcsolódó fotókat tölthetünk fel, illetve háttérinformációt írhatunk a videónkhoz. Ezek apró ikonokként jelennek meg a videónk jobb szélén, amire a néző rákattinthat, és elérheti a kiegészítő szolgáltatásainkat. Végezetül a kész videót feltölthetjük a Viewbixre, megoszthatjuk a közösségi oldalakon vagy beültethetjük a blogunkba, mint ezt itt.
http://www.viewbix.com/frame/bdc57f66-fa5d-c1fd-0983-27e34c67f467?w=480&h=346
Összességében a Viewbix nem egy csoda, de arra alkalmas, hogy kissé izgalmasabbá tegyük a videóninkat.


Vajon lesz-e 1 millió lájkolója ennek a kiskutyának?

Pár nappal ezelőtt született meg Foltos, a cane corso kiskutya. Gyönyörű fekete, izgága és állandóan éhes. A gazdája nemrég nyitott neki egy Facebook-oldalt, ahol Foltos beszámol mindennapjairól az új világban. Ez az első Facebook-oldal, ahol egy kiskutya életét lehet nyomon követni a születésétől kezdődően, sok cuki fotóval és majd videókkal. Ha szereted a kutyákat, akkor ezt imádni fogod! Kattints ide!


Egobook: nyomtasd ki a Facebook-oldaladat!

Közel fél éve érhető el az Egobook nevezetű Facebook-alkalmazás, amely segítségével könyv vagy poszter formátumban kinyomtathatjuk a saját vagy barátunk facebook-profilját, a posztokkal együtt. A szolgáltatás ára nem olcsó: terjedelemtől függően 5000-10000 Ft között mozog. Én tavaly rendeltem egy másik, hasonló szolgáltatótól fényképalbumot a feleségemnek ajándékba. Nagyon örült neki, és a kiadvány tényleg szép, igényes lett. tehát ajándéknak biztosan tökéletes az Egobook is!


FamilyTic: család a felhőben

Ha valakinek nem elég a Facebook Group, hogy összehozza és egyben tartsa a család teljes online jelenlétét, annak jó szívvel ajánlom a Familytic honlapot. Itt ugyanis összegyűjthetjük és menedzselhetjük a család összes tagjának összes közösségi jelenlétét. Integrálhatjuk a Facebook, Twitter, YouTube, Flickr és Foursquare accountokat, és egy helyen, egy felületen keresztül követhetjük, mit csinálnak éppen az unokatesóink. Vagyis az egész családot a cloudba, felhőbe helyezhetjük. A dolog persze interaktív, hiszen kommunikálhatunk zárt körben a családtagjainkkal, de frissíthetjük a Facebook-falunkat vagy a Twitterünket is a Familytic-en keresztül és természetesen van családi fotó-, videó- és linkmegosztó is. Talán csak az eseményszervező funkció hiányzik belőle, és akkor teljes lenne a szolgáltatás.


The Wall Machine: készíts hamis Facebook-falat

A The Wall Machine alkalmazással hamis (és mókás) Facebook falat tudtok készíteni. Nos… ööö … erről ennyit.