Praktikus marketingtanácsok induló netes vállalkozásoknak (2. rész)

Az első rész itt olvasható.

Promóció

A startup ismertté tételét nem pusztán pr-rel vagy reklámmal lehet elérni. Vannak egyszerű, ingyenes eszközök, amelyekre kevés startup gondol. Az első és legfontosabb, hogy az új honlapra számos újságíró és blogger is ellátogat majd. Számukra létre kell hozni egy olyan statikus oldalt, amely az ő speciális igényeiknek megfelelő információt tartalmaz. Ezzel elősegíthetjük azt, hogy újságírók és bloggerek írjanak a startup-ról, ingyen promótálják azt.

A legegyszerűbb, ha a statikus oldalt „Sajtó”-nak (Press) nevezzük el. Ezen az oldalon tegyük letölthetővé a logót három méretben (ikon, webre optimalizált, illetve kiváló minőségű, nyomdai verzió). Tegyünk fel screenshot-okat, amelyek a legfontosabb funkciókat szemléltetik. Az ilyen képeket előszeretettel használják bloggerek és online újságírók.

Természetesen szerepeljen az oldalon cégleírás és/vagy projektleírás (egy bekezdés, nem több!), valamint egy kontaktszemély elérhetőségekkel, akivel az újságírók felvehetik a kapcsolatot.

Amennyiben a médiában cikkek, posztok jelennek meg a startup-ról, ezeket szintén ezen az oldalon érdemes összegyűjteni feltüntetve a médium logóját, illetve a cikk linkjét. Folyamatosan ellenőrizni kell a linkeket, mert nincs annál kiábrándítóbb, amikor egy linkre kattintva a 404 Page Not Found jelenik meg. Találkoztam olyan startup-pal, amelyik azt állította magáról, hogy a legnevesebb szakmai médiumokban jelent meg cikk a honlapról, ám az összes link halott volt: kiderült, hogy egyetlen megjelenés sem volt, a példás linkgyűjtemény csak átverés volt.

Egy példa a “Rólunk írták” rovat vizuális megjelenítésére

Az ingyenes promóció legkézenfekvőbb formái a közösségi média oldalak. Célcsoporttól függően javasolt létrehozni a Facebook-oldalt, a Twitter -fiókot (ezen a brandet #-el is lehet népszerűsíteni) vagy LinkedIn-oldalt. Témától függően Pinterest és Tumblr is szóba jöhet természetesen. Ha a startup tevékenysége Magyarországra korlátozódik, akkor a Facebook-oldal kötelező, külföldön inkább a Twitterre kell nagyobb hangsúlyt helyezni.

Az önpromóció talán leghatékonyabb eszköze a blog, amellyel bizalmat építhetünk, és már a startup indulásakor elkötelezett felhasználókat toborozhatunk. Szinte minden külföldi startup készít blogot, ám a legtöbben beleesnek abba a hibába, hogy 2-3 poszt után nem frissítik. Márpedig ezzel többet ártanak, mintha egyáltalán nem lenne blog. A blog nem pusztán a startup-ról kell szóljon. A mostanában divatos content curation jegyében olyan tartalmakat érdemes feltölteni, amely témájában kapcsolódik a startup-hoz, de szerteágazóbb tudást oszt meg az olvasókkal, bizonyítva ezzel a saját szakértelmünket. Egy konkrét példa: ha a startup-unk kisvállalkozások számára nyújt online projekt menedzsment alkalmazást, akkor olyan cikkeket is érdemes írni, megosztani, amelyek általánosságban elemzik az online projektmenedzsment hasznát, tendenciákat, buktatókat – mindezt sok külső forrással alátámasztva.

Végezetül a legegyszerűbb ingyenes promóció, ha honlapunk linkjét megosztjuk erre szakosodott, startup-gyűjtő oldalakon.

Sokan alkalmazzák az úgynevezett testimonial-okat, vagyis amikor az ügyfelek méltatják a startup-unkat. Ezeknek csak akkor van értelme, ha valódi, lehetőleg ismert, vagy neves vállalatot képviselő személyek a szereplők – fotóval, videóval. Meglepően sok esetben láttam olyat, amikor trükközni próbáltak ezzel az eszközzel a startup-ok. (pl: „Fantasztikus ez a honlap! K. Balázs kisvállalkozó). Túl azon, hogy etikátlan, azért sem érdemes ezzel próbálkozni, mert azt üzeni, hogy a startup mögött állók komolytalanok, hazudnak, becsapják a felhasználóikat.

A felhasználói élmény fokozása

Ha minél több felhasználót akarunk toborozni minél rövidebb idő alatt, akkor olyan eszközöket kell használnunk, amelyek meggyőzik a honlapunkra látogatót arról, hogy érdemes regisztrálnia. Ehhez az kell, hogy a felhasználó pontosan tudja, mit kap.

A legkézenfekvőbb eszköz, ha a szöveges leírás mellett jó minőségű screenshot-okat készítünk. Javasolt továbbá úgynevezett how-to  („hogy működik?”) videókat készíteni, amelyek működés közben mutatják be az egyes funkciókat. Ha ilyen videó mellett döntünk, akkor érdemes több verziót készíteni. Kell egy maximum 1 perces kvázi „reklámfilm”, amely a startup célját és hasznosságát mutatja be, de nem részletezi a funkciókat. Emellett szükséges egy legalább 3 perces, részletes videó, amely screen capture technikával készül, vagyis kvázi élőben mutatja be, amint egy felhasználó lépésről lépésre megismerkedik az alkalmazás funkcióival, alatta részletes narrációval. A legprofibbak minden egyes funkcióhoz készíthetnek 1 perces how-to videót.

A videók elkészítésénél javaslom, hogy a film elején a narrátor arccal is jelenjen meg, mutatkozzon be. Sokkal élvezetesebb és bizalomgerjesztőbb, ha a felhasználó tudja, ki vezeti végig a how-to videón. Ügyelni kell továbbá a hangminőségre. A legtöbb how-to videónál a narrációhoz nem használnak jó minőségű mikrofont. Emiatt a videó visszhangzik, nehezen érthetőek a narrátor szavai. Mivel egy ilyen mikrofon nem nagy beruházás, mindenképpen megéri.

A felhasználók becsalogatásának legkorrektebb eszköze, ha egy demo oldalt nyitunk, ahol a felhasználó élőben tudja kipróbálni az egyes funkciókat, mielőtt regisztrálna. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák, mert azt gondolják, a kötelező regisztrációval ha felhasználót nem is, legalább egy e-mailcímet nyernek.

Végezetül a felhasználókkal történő közvetlen kommunikáció lehetőségét is meg kell teremteni. Ennek legegyszerűbb eszköze az üzenetküldő form. Mondanom sem kell, hogy minden ilyen üzenetre 24 órán belül válaszolni kell, különben a user joggal elégedetlenkedik. Eggyel modernebb és közvetlenebb eszköz az online chatelési lehetőség. Ez nem azt jelenti, hogy egy alkalmazottat kell fizetni, aki 24 órában ül a gép előtt és várja a chatpartnereket. Mivel a bétatesztelés időszakában viszonylag kevesen érdeklődnek, ezért elég, ha a chaten az éppen a gép előtt ülő kollégánk (bárki, lehet fejlesztő, titkárnő, ügyvezető) válaszol, nem kell külön dedikált személy. A  bétatesztelés időszakában egyébként legtöbbször technikai jellegű kérdések, bug-problémák merülnek fel.

A netes startup-ok között rendkívül éles a verseny. Sokan, jó ötletekkel, kiváló minőséget kínálnak. A kavalkádban nagyon nehéz kitűnni, csak viszonylag keveseknek adatik meg, hogy tőkeerős befektetőket nyerjenek meg, még kevesebbeknek, hogy a startup-juk sikeres legyen. A jó ötlet nem elég, a csomagolásra és a kiszolgálásra legalább annyi figyelmet kell fordítani, mint a fejlesztésre. Ráadásul ez a „figyelem” nem kerül sok pénzbe és munkába, ám az apró dolgok nagyon sokat számítanak. Ha a fentebb leírt szabályokat követitek, akkor minőségi kiszolgálást adtok a felhasználóitoknak, akik ezért hálásak lesznek.


Praktikus marketingtanácsok induló netes vállalkozásoknak (1. rész)

Másfél éve figyelem és követem a netes startup-okat. A bőség zavarával küszködöm: hetente átlagosan 40-50-ről értesülök csak az angol nyelvterületről. A számomra legérdekesebbeket ki is próbálom, és tapasztalataimat ezen a blogon megosztom. 2011 januárja óta tehát kb. 3600 webes alkalmazást és új honlapot ismertem meg. Ez csak azért fontos, mert ennyi tapasztalattal a hátam mögött megfigyelhettem, hogy ki hogyan készíti elő a startup indulását az interneten, melyek a jó megoldások és melyek a tipikus hibák. Ebben a cikkben összegyűjtöttem mindazokat a dolgokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy újonnan induló webes vállalkozás az első pillanattól kezdve pozitív képet alakítson ki magáról elősegítve ezzel a vállalkozás ismertségét, a majdani felhasználók elköteleződését – egyszóval: a sikert. Mert Steve Jobs óta tudjuk, hogy nem elég jó terméket előállítani, azt jól is kell tudni marketingelni.

Az első lépés

Ha már nekiállt a csapat a termék programozásának, nagyjából alfa állapotban van, és megközelítőleg tudható, mikor indulhat a zártkörű, majd a nyilvános béta tesztelés, érdemes egy kedvcsináló honlapot (Coming soon…) feltenni a hálóra. Ez egy szimpla, egyoldalas, szépen dizájnolt oldal, amely a majdani domain-t népszerűsíti és bemutatja a cég vagy termék logóját. Különösebben részletes leírás nem kell a majdani végtermékről, elég, ha csak a célotokat fogalmazzátok meg (pl: „Megújítjuk a vállalaton belüli közösségi kommunikációt.” vagy „Leegyszerűsítjük az online vásárlást.”)

Így néz ki egy professzionális kedvcsináló honlap

Lehetővé kell tenni ellenben, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak e-mail-en egy várólistára vagy meghívót kérhessenek. A feliratkozónak természetesen automatikus köszönő email-t kell küldeni. Még ennél is jobb, hogy ha minden feliratkozó kap egy személyre szabott linket. Ezt a linket megoszthatja ismerőseivel emailben vagy Facebook-on, Twitteren, LinkedIn-en, amiért cserébe fel lehet ajánlani azt, hogy például az elsők között kapjon a feliratkozó meghívást a zártkörű bétatesztelésre. Fontos, hogy a feliratkozók csak és kizárólag a fejlesztés valamilyen új fázisáról (pl: zártkörű béta indulása) kapjanak értesítést, felesleges rizsára vagy bullshit marketingre ezt nem szabad használni.

Ezzel az egyszerű és olcsó eszközzel már a kezdetektől adatbázist építhetsz, amelyet a későbbiekben kiválóan lehet használni ügyfélszerzésre és kapcsolattartásra. Akik készen akarnak maguknak ilyen oldalt, azoknak ajánlom a LaunchRock szolgáltatását, amely a fent leírtakat tudja, valamint reklámozza az oldalt a saját belső listáján. Akik nem csak a magyar piacra szánják a netes startup-jukat, azoknak mindenképpen érdemes használni.

Béta tesztelés

A következő lépés a zártkörű vagy nyilvános béta tesztelés. Mivel a legtöbb felhasználó már az első benyomás alapján értékel, kiemelten fontos, hogy csak akkor induljon el a béta verzió, ha elkészült a honlap professzionális dizájnja. A ronda dizájn azt üzeni, hogy a mögöttes tartalom is silány!

Meghívó kérő béta tesztelésre

Első körben a várólistán szereplőket hívd meg e-mailben. Számukra akár exkluzív, dedikált regisztráló felületet is ki lehet alakítani. Ezzel erősíteni lehet az elköteleződésüket. A zártkörű béta tesztelésnél a címlapon a meghívókérő form legyen a középpontban. Ha nyilvános bétatesztelés indul, és regisztrálókat is befogadsz, akkor azt tedd a lehető legkényelmesebbé. Lehessen Facebook-, Google- vagy Twitter-accounttal regisztrálni.Természetesen az email-es regisztrációt is lehetővé kell tenni, de az legyen a lehető legegyszerűbb. Ne kérj nevet, lakcímet, stb. Ez a bétatesztelés során még lényegtelen, ellenben minél több rubrikát kell kitölteni, annál magasabb a lemorzsolódás, annál többen hagyják félbe a regisztrációt.

Egy példa a jó feliratkozó form-ra

Email-es regisztrációnál mindig legyen jelszómegerősítés (confirm password). Előfordulhat ugyanis, hogy a regisztráló elsőre elgépeli a jelszavát, és ha nincs jelszómegerősítés, akkor másodjára már nem fog tudni belépni, csak ha bekéri az elfelejtett jelszót. Az pedig munka és idő. Márpedig a netes felhasználók „megszerzésében” a gyorsaság és az egyszerűség a legfontosabb szempont.
Már induláskor legyen mobil verziód, vagy mobilra letölthető alkalmazásod (Android, iPhone, Windows). Sokan, főleg az early adopter-ek  okostelefonról vagy táblagépről nézik az oldalakat. Lehetőleg ne használj flash-t, mert azt az iPhone-osok és iPad-esek nem látják. Érdemes kipróbálni a Html5-öt.

Bizalomépítés

A legtöbb startup elfeledkezik a készítők bemutatásáról a honlapon, legfeljebb csak egy semmitmondó email-t, egy Twitter-címet ad meg, vagy egy „kapcsolat” formot tesz fel. Márpedig a felhasználók bizalmát meg lehet nyerni azzal, ha részletes „Rólunk” oldal már induláskor fenn van a honlapon. Én például szeretem tudni, kik állnak az adott startup mögött. Ha titkolni akarod a kilétedet, akkor inkább ne csináld.
A legjobb, ha az About oldalon bemutatkozik a cégvezető, a menedzsment, a fejlesztők. Fotóval és rövid életrajzzal. Ha van, akkor a tőkebefektetőt is érdemes feltüntetni. Természetesen szükség van cég- vagy projektleírásra is, ám az ne a termékről szóljon, és ne legyen hosszú. A cég- vagy projektbemutatás során mindenképpen érdemes megfogalmazni azt, hogy mi a célod, a küldetésed.

A cikk 2. része itt olvasható.


Itt a festmények wikipédiája

Henri Matisse: ZeneA wikipaintings.org hiánypótló honlap mindazoknak, akik szeretik a festményeknek. A Wikipedia modelljét lemásolva összegyűjtik a festészeti alkotásokat és bárki által szerkeszthető leírásokat mellékelnek hozzájuk. A nem jogdíjas képek – különböző méretben – nem kereskedelmi céllal fel is használhatók, tehát bloggereknek ideális vizuális forrás. Természetesen minden, a wikipaintings-en látható festmény máshol is elérhető a neten, de ez az első olyan gyűjtemény, amely a Wikipedia kényelmi funkcióit is biztosítja: ha gyorsan rá akarunk keresni egy adott festményre, vagy egy műalkotásról szeretnénk rövid és közérthető magyarázatot, háttérinformációt, akkor a wikipaintings az elsődleges forrásunk. Persze, ez az oldal nem pótolja a tudományos igényű műelemzéseket, nem ad részletes kultúrtörténeti  összefoglalókat, így ne legyenek nagyon magas elvárásaink. De nem is ez a célja.

Ha érdekel a téma, ezeket a posztokat is imádni fogod:


Varázsold szebbé az önéletrajzodat!

Most, hogy dúl a válság és nálunk is százezrek keresnek állást, miközben egyre kevesebb a nyitott pozíció, érdemes végiggondolni, hogy az álláspályázatokon milyen önéletrajzzal veszünk részt. Mint munkaadó én is gyakran nézegetek ilyeneket, de mivel mind egy kaptafára készül, kevés az olyan eset, amikor felkapom a fejem, nocsak, ez érdekes. Pedig az önéletrajz-tengerben annak van esélye, aki valahogy kitűnik, akire felfigyelnek. Ebben segíthet az Ypick.me kísérlete, amely segít életre kelteni az CV-ket. Az alkalmazás egyszerűen működik: feltöltöd a hagyományos formátumú CV-det, és a dokumentum különböző pontjaira beszúrhatsz videót, fotókat, linkeket vagy egyéb kiegészítő szövegeket. Ezek a beillesztések a dokumentumon színes rajzszögekként jelennek meg, amire kattintva el lehet érni a kiegészítő tartalmakat. Ha kész vagy, töltsd fel az új CV-t a Ypick.me honlapjára, ahol saját aldomaint kapsz. Íme egy videó a honlap működéséről:


Moredays: a legszebb és legviccesebb online naptár (és napló)

Sosem hittem volna, hogy egyszer egy online naptárról fogok posztot írni, hiszen milliónyi ingyenes alkalmazás érhető el a neten. Találtam viszont egy olyat, amely azonnal megtetszett, mert bár a sztenderd szolgáltatásokat nyújtja, mégis tudott újat adni. A Moredays titka a felhasználói felület. Ami egyszerűen szép. Az elsősorban személyes naptár funkcióját ellátó programot telepakolták vicces ikonokkal, rajzokkal, így a naptár eseményei vizuálisan jelennek meg a felhasználók előtt. Sőt, saját fotóinkkal is illusztrálhatjuk az eseményeket. Íme egy kis ízelítő:

De a szép interfészen túl a Moredays nemcsak naptár, hanem napló is egyben. Az egyes múltbéli eseményeinkhez ugyanis feltölthetjük a fotókat, így nosztalgiázva böngészhetjük a tavaly nyári kirándulásunk képeit. Van még tszemélyi organizátor funkció is, vagyis to-do listákat készíthetünk magunknak, szintén grafikai elemekkel felturbózva. A Moredays a felhőben leledzik, így a naptárunkat elérhetjük a számítógépünkről, az iPhone-ról és az iPad-ről is. Az Android verzió is hamarosan jön.


The Menview: lásd, hogy mit eszel

A leleményes vendéglátósok manapság mindenféle fantázianévvel illetik az ételeket az étlapjaikon. Egyrészt így akarják éttermük kínálatát különlegesnek, különbözőnek beállítani, másrészt azt hiszik, hogy egy különleges nevű ételért magasabb árat kérhetnek el. És mint minden, ostoba marketingfogás, ez is működik: az emberek tényleg bedőlnek a trükknek. Így lehet egy egyszerű brassóit “Drakula kedvenceként”, a rántotthús-sültkrumplit meg “Száz csónak a szigetnél” néven eladni. (Juteszembe, amikor a brassóit Drakula kedvenceként láttam, elgondolkoztam, hogy a fokhagymás étel hogyan lehetett egy vámpír kedvence?)

Egyszóval, nem árt ha tudjuk, mit is rejt az étlap. Ebben segíti a vendégeket egy új mobil alkalmazás, a The Menview. Az alkalmazás segítségével a felhasználók lefotózhatják az ételt, amit rendelnek, megoszthatják és értékelhetik. Ezáltal egy csodás és hasznos adatbázis jön létre. Amikor tehát bemegy az ember egy új étterembe, kezébe tolják a menüt, előveszi a mobilját és már le is ellenőrizheti, hogy az egyes ételek az étlapon hogy néznek ki, és mit mondtak róla mások. Persze az alkalmazás az étteremtulajdonosoknak is jó, hiszen feltehetik saját képeiket is – bár ezeket nyilván külön kell kezelni a felhasználók fotóitól. Mindannyian tudjuk, mi a különbség a reklámokban látható óriáshamburger és a Mekiben kapható valós hamburger között…

A Menview remek ötlet még akkor is, ha más ételes honlapok is rendelkeznek hasonló lehetőséggel. Ez viszont kizárólag egyetlen funkcióra, az ételek fényképeinek megosztására fókuszál, így gyorsan kereshető, jól használható alkalmazás. Az egyetlen hibája, hogy egyelőre csak iPhone-on érhető el.


Booktrack: hangold fel a könyvedet

Egy új-zélandi startup forradalmasítani fogja a könyvolvasást azáltal, hogy egy egészen új élménnyel gazdagítja: hangokkal. A Booktrack nevű cég már el is kezdte a “felhangolt” könyvek árusítását egyelőre Apple platformon. Ki is próbáltam egyet gyorsan. A Booktrack technológiája rendkívül szofisztikált. Követi az olvasót, amint a mondatok között halad, (a szoftver megtanulja a felhasználó olvasási sebességét) és bizonyos szavaknál releváns hangeffekteket ad. Például ha azt olvassuk, hogy “a csata elkezdődött”, akkor ágyúdörgést, kardcsörtetést, stb. hallunk. Ha James Bond belép egy társaságba, akkor halljuk amint a hátérbeszélgetések zöreje abbamarad, stb. Emellett a tartalomhoz illő zenei aláfestést is kapunk olvasás közben.

A Booktrack teljesen szokatlan olvasás közben. Nem kifejezetten ajánlom Sartre-rajongóknak, de vámpíros könyvek mellé frenetikus élmény.  Szerintem hatalmas siker és hatalmas üzlet lesz belőle. Nem véletlen, hogy a cég mögött ex-PayPalos és Facebook-os befektetők vannak.


GimmeBar: mentsd el webes kedvenceidet

Hol van már az a kor, amikor az ember a böngészője könyvjelzőivel jelölte meg kedvenc oldalait? A bookmarkolás már annyira, de annyira ósdi. Pedig se szeri se száma a könyvjelzővel megjelölt linkeket rendszerező alkalmazásoknak. A 21. század második évtizedének elején ez már nem menő. Mert most a felhő a menő! Mindent a felhőben tárolunk, hogy bárhol, bármikor és bármilyen kütyüvel elérhessük.

Nos, ezt a divathullámot lovagolja meg a GimmeBar fedőnevű új webes alkalmazás, amely az általam tesztelt kismillióegy hasonló alkalmazás közül az egyik legjobb. A GimmeBar legfontosabb ismertetőjegye, hogy nem linkeket ment el, hanem a tényleges tartalmat. Vagyis amit ide elmentünk, akkor is megmarad, ha az eredeti oldal már rég nincs a weben. Az elmentett elemeket úgynevezett “gyűjteményekbe” rendezhetjük, és ezeket a gyűjteményeket aztán megoszthatjuk bárkivel, ha publikussá tesszük mások is átvehetik tőlünk, mi is átvehetünk másoktól. A GimmeBar tulajdonképpen félúton van a bookmarking eszköz és a content curation eszköz között. Olyan, mint a kutatóknak kifejlesztett Zotero, csak szimplább, a dizájnja gyönyörű és nem kell letölteni. Íme a GimmeBar hivatalos promo filmje:


Dudmail: az eldobható e-mailcím

Az interneten szörfölgetve sokszor találkozunk olyan hellyel, ahol az e-mail címünk szükséges a regisztrációhoz, de nem szívesen adnunk meg “élő” címet, mert félő, hogy felkerülünk valamilyen levelezőlistára vagy elárasztanak minket a Patrick Chenes spamek. Ilyenkor jön jól a Dudmail, amely egy egyszer használatos, eldobható e-mailcím.

A kezelése egyszerű, mert csak egy fantázianevet kell kitalálnunk és már van is webes inboxunk. Például az aztapaszta@dudmail.com e-mailcímet a http://dudmail.com/for/aztapaszta címen nézhetjük meg. Ha regisztrálunk az oldalra, akkor automatikus forwardolást is kérhetünk ráadásul a csatolmánnyal együtt!. Így aztán nyugodtan minimalizálhatjuk a spam-kockázatot.

Kapcsolódó cikk:

Kamu e-mailcím, amely tökéletesen helyettesíti az igazit


Nagytakarítás a Twitter-fiókunkban

A Twit Cleaner-t azoknak a Twitter-felhasználóknak ajánlom, akik nagyon sok twitterezőt követnek, régóta twittereznek, és már teljesen elvesztek a tweetcunamiban. A Twit Cleaner abban segít, hogy kitakarítsuk a fiókunkat és megszabaduljunk az érdektelen, felesleges tartalmaktól. Az alkalmazás átnézi a fiókunkat, és javaslatokat tesz arra, kit ne kövessünk. Három kategóriát különböztet meg. Az elsőbe azok tartoznak, akikkel nincs vagy minimális az interakció. Ez ugye világos, bár attól, hogy valakivel nem interaktálok, még lehet érdekes. A második kategóriába azok kerülnek, akik passzívak és alig tweetelnek. A legérdekesebb a harmadik csoport, a “potenciálisan gyanús” twitterezők csoportja. Ezt nem igazán értem, mi alapján adja ki, mert amikor kipróbáltam, két számomra fontos fontos twitterezőtjavasolt nekem kidobásra. Vagyis a Twit Cleaner nem tökéletes, de azért időnként érdemes nagytakarítani vele egyet.