Költözöm!

My Dearest Olvasóim!

 Mint arról már mindannyian értesülhettetek (aki nem, az szégyellje magát!), megújult a méltán legendás Trendlabor blog. Mivel a Trendlabor blog a közösségi médiával kapcsolatos érdekességek legfőbb forrása, a Web2 Panoráma blog is átköltözik oda, hogy egy helyen legyenek a legjobbak:-)


Bezár egy túlhájpolt startup

A felhasználóknak küldött e-mailben adtak hírt a Hashable alapítói, hogy július 25-én lezárják az oldalt teljesen. A Hashable története csak azért érdekes, mert azt bizonyítja, hogy a mesterségesen generált médiabázz nem elég a sikerhez. Induláskor ódákat zengett róla a tengerentúli szaksajtó, nagy jövőt jósoltak az oldalnak, amiről már induláskor látszott, hogy pompomlányokon és MLM-ügynökökön kívül senkinek sem ad semmi újat.

Kapcsolódó cikk:


Praktikus marketingtanácsok induló netes vállalkozásoknak (2. rész)

Az első rész itt olvasható.

Promóció

A startup ismertté tételét nem pusztán pr-rel vagy reklámmal lehet elérni. Vannak egyszerű, ingyenes eszközök, amelyekre kevés startup gondol. Az első és legfontosabb, hogy az új honlapra számos újságíró és blogger is ellátogat majd. Számukra létre kell hozni egy olyan statikus oldalt, amely az ő speciális igényeiknek megfelelő információt tartalmaz. Ezzel elősegíthetjük azt, hogy újságírók és bloggerek írjanak a startup-ról, ingyen promótálják azt.

A legegyszerűbb, ha a statikus oldalt „Sajtó”-nak (Press) nevezzük el. Ezen az oldalon tegyük letölthetővé a logót három méretben (ikon, webre optimalizált, illetve kiváló minőségű, nyomdai verzió). Tegyünk fel screenshot-okat, amelyek a legfontosabb funkciókat szemléltetik. Az ilyen képeket előszeretettel használják bloggerek és online újságírók.

Természetesen szerepeljen az oldalon cégleírás és/vagy projektleírás (egy bekezdés, nem több!), valamint egy kontaktszemély elérhetőségekkel, akivel az újságírók felvehetik a kapcsolatot.

Amennyiben a médiában cikkek, posztok jelennek meg a startup-ról, ezeket szintén ezen az oldalon érdemes összegyűjteni feltüntetve a médium logóját, illetve a cikk linkjét. Folyamatosan ellenőrizni kell a linkeket, mert nincs annál kiábrándítóbb, amikor egy linkre kattintva a 404 Page Not Found jelenik meg. Találkoztam olyan startup-pal, amelyik azt állította magáról, hogy a legnevesebb szakmai médiumokban jelent meg cikk a honlapról, ám az összes link halott volt: kiderült, hogy egyetlen megjelenés sem volt, a példás linkgyűjtemény csak átverés volt.

Egy példa a “Rólunk írták” rovat vizuális megjelenítésére

Az ingyenes promóció legkézenfekvőbb formái a közösségi média oldalak. Célcsoporttól függően javasolt létrehozni a Facebook-oldalt, a Twitter -fiókot (ezen a brandet #-el is lehet népszerűsíteni) vagy LinkedIn-oldalt. Témától függően Pinterest és Tumblr is szóba jöhet természetesen. Ha a startup tevékenysége Magyarországra korlátozódik, akkor a Facebook-oldal kötelező, külföldön inkább a Twitterre kell nagyobb hangsúlyt helyezni.

Az önpromóció talán leghatékonyabb eszköze a blog, amellyel bizalmat építhetünk, és már a startup indulásakor elkötelezett felhasználókat toborozhatunk. Szinte minden külföldi startup készít blogot, ám a legtöbben beleesnek abba a hibába, hogy 2-3 poszt után nem frissítik. Márpedig ezzel többet ártanak, mintha egyáltalán nem lenne blog. A blog nem pusztán a startup-ról kell szóljon. A mostanában divatos content curation jegyében olyan tartalmakat érdemes feltölteni, amely témájában kapcsolódik a startup-hoz, de szerteágazóbb tudást oszt meg az olvasókkal, bizonyítva ezzel a saját szakértelmünket. Egy konkrét példa: ha a startup-unk kisvállalkozások számára nyújt online projekt menedzsment alkalmazást, akkor olyan cikkeket is érdemes írni, megosztani, amelyek általánosságban elemzik az online projektmenedzsment hasznát, tendenciákat, buktatókat – mindezt sok külső forrással alátámasztva.

Végezetül a legegyszerűbb ingyenes promóció, ha honlapunk linkjét megosztjuk erre szakosodott, startup-gyűjtő oldalakon.

Sokan alkalmazzák az úgynevezett testimonial-okat, vagyis amikor az ügyfelek méltatják a startup-unkat. Ezeknek csak akkor van értelme, ha valódi, lehetőleg ismert, vagy neves vállalatot képviselő személyek a szereplők – fotóval, videóval. Meglepően sok esetben láttam olyat, amikor trükközni próbáltak ezzel az eszközzel a startup-ok. (pl: „Fantasztikus ez a honlap! K. Balázs kisvállalkozó). Túl azon, hogy etikátlan, azért sem érdemes ezzel próbálkozni, mert azt üzeni, hogy a startup mögött állók komolytalanok, hazudnak, becsapják a felhasználóikat.

A felhasználói élmény fokozása

Ha minél több felhasználót akarunk toborozni minél rövidebb idő alatt, akkor olyan eszközöket kell használnunk, amelyek meggyőzik a honlapunkra látogatót arról, hogy érdemes regisztrálnia. Ehhez az kell, hogy a felhasználó pontosan tudja, mit kap.

A legkézenfekvőbb eszköz, ha a szöveges leírás mellett jó minőségű screenshot-okat készítünk. Javasolt továbbá úgynevezett how-to  („hogy működik?”) videókat készíteni, amelyek működés közben mutatják be az egyes funkciókat. Ha ilyen videó mellett döntünk, akkor érdemes több verziót készíteni. Kell egy maximum 1 perces kvázi „reklámfilm”, amely a startup célját és hasznosságát mutatja be, de nem részletezi a funkciókat. Emellett szükséges egy legalább 3 perces, részletes videó, amely screen capture technikával készül, vagyis kvázi élőben mutatja be, amint egy felhasználó lépésről lépésre megismerkedik az alkalmazás funkcióival, alatta részletes narrációval. A legprofibbak minden egyes funkcióhoz készíthetnek 1 perces how-to videót.

A videók elkészítésénél javaslom, hogy a film elején a narrátor arccal is jelenjen meg, mutatkozzon be. Sokkal élvezetesebb és bizalomgerjesztőbb, ha a felhasználó tudja, ki vezeti végig a how-to videón. Ügyelni kell továbbá a hangminőségre. A legtöbb how-to videónál a narrációhoz nem használnak jó minőségű mikrofont. Emiatt a videó visszhangzik, nehezen érthetőek a narrátor szavai. Mivel egy ilyen mikrofon nem nagy beruházás, mindenképpen megéri.

A felhasználók becsalogatásának legkorrektebb eszköze, ha egy demo oldalt nyitunk, ahol a felhasználó élőben tudja kipróbálni az egyes funkciókat, mielőtt regisztrálna. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák, mert azt gondolják, a kötelező regisztrációval ha felhasználót nem is, legalább egy e-mailcímet nyernek.

Végezetül a felhasználókkal történő közvetlen kommunikáció lehetőségét is meg kell teremteni. Ennek legegyszerűbb eszköze az üzenetküldő form. Mondanom sem kell, hogy minden ilyen üzenetre 24 órán belül válaszolni kell, különben a user joggal elégedetlenkedik. Eggyel modernebb és közvetlenebb eszköz az online chatelési lehetőség. Ez nem azt jelenti, hogy egy alkalmazottat kell fizetni, aki 24 órában ül a gép előtt és várja a chatpartnereket. Mivel a bétatesztelés időszakában viszonylag kevesen érdeklődnek, ezért elég, ha a chaten az éppen a gép előtt ülő kollégánk (bárki, lehet fejlesztő, titkárnő, ügyvezető) válaszol, nem kell külön dedikált személy. A  bétatesztelés időszakában egyébként legtöbbször technikai jellegű kérdések, bug-problémák merülnek fel.

A netes startup-ok között rendkívül éles a verseny. Sokan, jó ötletekkel, kiváló minőséget kínálnak. A kavalkádban nagyon nehéz kitűnni, csak viszonylag keveseknek adatik meg, hogy tőkeerős befektetőket nyerjenek meg, még kevesebbeknek, hogy a startup-juk sikeres legyen. A jó ötlet nem elég, a csomagolásra és a kiszolgálásra legalább annyi figyelmet kell fordítani, mint a fejlesztésre. Ráadásul ez a „figyelem” nem kerül sok pénzbe és munkába, ám az apró dolgok nagyon sokat számítanak. Ha a fentebb leírt szabályokat követitek, akkor minőségi kiszolgálást adtok a felhasználóitoknak, akik ezért hálásak lesznek.


Praktikus marketingtanácsok induló netes vállalkozásoknak (1. rész)

Másfél éve figyelem és követem a netes startup-okat. A bőség zavarával küszködöm: hetente átlagosan 40-50-ről értesülök csak az angol nyelvterületről. A számomra legérdekesebbeket ki is próbálom, és tapasztalataimat ezen a blogon megosztom. 2011 januárja óta tehát kb. 3600 webes alkalmazást és új honlapot ismertem meg. Ez csak azért fontos, mert ennyi tapasztalattal a hátam mögött megfigyelhettem, hogy ki hogyan készíti elő a startup indulását az interneten, melyek a jó megoldások és melyek a tipikus hibák. Ebben a cikkben összegyűjtöttem mindazokat a dolgokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy újonnan induló webes vállalkozás az első pillanattól kezdve pozitív képet alakítson ki magáról elősegítve ezzel a vállalkozás ismertségét, a majdani felhasználók elköteleződését – egyszóval: a sikert. Mert Steve Jobs óta tudjuk, hogy nem elég jó terméket előállítani, azt jól is kell tudni marketingelni.

Az első lépés

Ha már nekiállt a csapat a termék programozásának, nagyjából alfa állapotban van, és megközelítőleg tudható, mikor indulhat a zártkörű, majd a nyilvános béta tesztelés, érdemes egy kedvcsináló honlapot (Coming soon…) feltenni a hálóra. Ez egy szimpla, egyoldalas, szépen dizájnolt oldal, amely a majdani domain-t népszerűsíti és bemutatja a cég vagy termék logóját. Különösebben részletes leírás nem kell a majdani végtermékről, elég, ha csak a célotokat fogalmazzátok meg (pl: „Megújítjuk a vállalaton belüli közösségi kommunikációt.” vagy „Leegyszerűsítjük az online vásárlást.”)

Így néz ki egy professzionális kedvcsináló honlap

Lehetővé kell tenni ellenben, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak e-mail-en egy várólistára vagy meghívót kérhessenek. A feliratkozónak természetesen automatikus köszönő email-t kell küldeni. Még ennél is jobb, hogy ha minden feliratkozó kap egy személyre szabott linket. Ezt a linket megoszthatja ismerőseivel emailben vagy Facebook-on, Twitteren, LinkedIn-en, amiért cserébe fel lehet ajánlani azt, hogy például az elsők között kapjon a feliratkozó meghívást a zártkörű bétatesztelésre. Fontos, hogy a feliratkozók csak és kizárólag a fejlesztés valamilyen új fázisáról (pl: zártkörű béta indulása) kapjanak értesítést, felesleges rizsára vagy bullshit marketingre ezt nem szabad használni.

Ezzel az egyszerű és olcsó eszközzel már a kezdetektől adatbázist építhetsz, amelyet a későbbiekben kiválóan lehet használni ügyfélszerzésre és kapcsolattartásra. Akik készen akarnak maguknak ilyen oldalt, azoknak ajánlom a LaunchRock szolgáltatását, amely a fent leírtakat tudja, valamint reklámozza az oldalt a saját belső listáján. Akik nem csak a magyar piacra szánják a netes startup-jukat, azoknak mindenképpen érdemes használni.

Béta tesztelés

A következő lépés a zártkörű vagy nyilvános béta tesztelés. Mivel a legtöbb felhasználó már az első benyomás alapján értékel, kiemelten fontos, hogy csak akkor induljon el a béta verzió, ha elkészült a honlap professzionális dizájnja. A ronda dizájn azt üzeni, hogy a mögöttes tartalom is silány!

Meghívó kérő béta tesztelésre

Első körben a várólistán szereplőket hívd meg e-mailben. Számukra akár exkluzív, dedikált regisztráló felületet is ki lehet alakítani. Ezzel erősíteni lehet az elköteleződésüket. A zártkörű béta tesztelésnél a címlapon a meghívókérő form legyen a középpontban. Ha nyilvános bétatesztelés indul, és regisztrálókat is befogadsz, akkor azt tedd a lehető legkényelmesebbé. Lehessen Facebook-, Google- vagy Twitter-accounttal regisztrálni.Természetesen az email-es regisztrációt is lehetővé kell tenni, de az legyen a lehető legegyszerűbb. Ne kérj nevet, lakcímet, stb. Ez a bétatesztelés során még lényegtelen, ellenben minél több rubrikát kell kitölteni, annál magasabb a lemorzsolódás, annál többen hagyják félbe a regisztrációt.

Egy példa a jó feliratkozó form-ra

Email-es regisztrációnál mindig legyen jelszómegerősítés (confirm password). Előfordulhat ugyanis, hogy a regisztráló elsőre elgépeli a jelszavát, és ha nincs jelszómegerősítés, akkor másodjára már nem fog tudni belépni, csak ha bekéri az elfelejtett jelszót. Az pedig munka és idő. Márpedig a netes felhasználók „megszerzésében” a gyorsaság és az egyszerűség a legfontosabb szempont.
Már induláskor legyen mobil verziód, vagy mobilra letölthető alkalmazásod (Android, iPhone, Windows). Sokan, főleg az early adopter-ek  okostelefonról vagy táblagépről nézik az oldalakat. Lehetőleg ne használj flash-t, mert azt az iPhone-osok és iPad-esek nem látják. Érdemes kipróbálni a Html5-öt.

Bizalomépítés

A legtöbb startup elfeledkezik a készítők bemutatásáról a honlapon, legfeljebb csak egy semmitmondó email-t, egy Twitter-címet ad meg, vagy egy „kapcsolat” formot tesz fel. Márpedig a felhasználók bizalmát meg lehet nyerni azzal, ha részletes „Rólunk” oldal már induláskor fenn van a honlapon. Én például szeretem tudni, kik állnak az adott startup mögött. Ha titkolni akarod a kilétedet, akkor inkább ne csináld.
A legjobb, ha az About oldalon bemutatkozik a cégvezető, a menedzsment, a fejlesztők. Fotóval és rövid életrajzzal. Ha van, akkor a tőkebefektetőt is érdemes feltüntetni. Természetesen szükség van cég- vagy projektleírásra is, ám az ne a termékről szóljon, és ne legyen hosszú. A cég- vagy projektbemutatás során mindenképpen érdemes megfogalmazni azt, hogy mi a célod, a küldetésed.

A cikk 2. része itt olvasható.


A legcikibb magyar Facebook-kampányok

Magyaroszág Facebook-függő lett. 3,9 millió honfitársunk regisztrált a közösségi oldalon, és ha levonjuk ebből a fake account-ok becsült számát, akkor is a teljes lakosság több mint egyharmada van fenn a Facebook-on, ami hatalmas szám. Zuckerberg médiájának dominanciáját semmi sem veszélyezteti idehaza, hiszen a Twitter, a Foursquare vagy a Tumblr mindössze néhány tízezres – igaz, igen lelkes és befolyásos – rajongói táborral rendelkezik.

A Facebook véleményformáló képessége az országos televíziós csatornákéval vetekszik. Ez  értelemszerűen a marketingesek figyelmét sem kerülte el, hiszen rendkívül alacsony költséggel lehet tömegeket elérni. Mára a Facebook vált az egyik leghatékonyabb hirdetési csatornává.
A Facebook-on megjelenő reklámok minősége természetesen felemás. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a szerintem – és itt hangsúlyoznám a szubjektivitást! – legcikibb magyar Facebook-kampányokat.

Lájkold a halálod

Néhány hónapja futótűzként terjedt egy alkalmazás a magyar Facebook-on, amely indián nevet adott a felhasználónak. Ehhez lájkolni kellett egy gyulai kisvállalkozás oldalát, amely a kampánynak köszönhetően közel 1 millió követőt gyűjtött be pár nap leforgása alatt. A kampány éles vitát generált az online marketinges szakmán belül: etikátlansággal, sőt, adathalászattal vádolták egyesek, míg mások zseniálisnak minősítették. A vitát a felhasználók döntötték el: a gyulai kisvállalkozás oldalán továbbra is közel egymilliónyian vannak, nem történt tömeges elvándorlás, nem érezték becsapva magukat az emberek, és az oldal buzz rating-je is megközelíti a 30%-kal kevesebb rajongót magáénak tudható Túró Rudi oldalát.

Hamar megjelentek persze az indiánneves alkalmazás mutációi, ezek közül a legszörnyűbb az volt, amelyik azt ígérte a felhasználónak, hogy elárulja, hogyan fog meghalni. Aki lájkolta, kapott egy fotót például egy kidőlt fáról, alatta a szöveggel, „Te így fogsz meghalni.” A kampány történetesen egy turisztikai honlap számára gyűjtött lájkokat. Míg az indiánneves kampány csak a spamgyanú miatt volt kérdéses, addig a „halálos” kampány marketinghatékonysági szempontból is vitatható. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a turisztikai honlapon megjelenő hotelek menedzserei túlzottan örültek annak, hogy szállodájuk neve a halál fogalmával kapcsolódott össze.

Nagyon lerészegedtél? Egyél egy sajtburgert!

A ciki kampányok másik típusa, amikor egy vállalat nagyon laza akar lenni, de a lazaságból csak erőltetett poénkodásra futja. Ennek példája a McDonald’s közelmúltbeli kampánya.
Ez a kampány azért meglepő, mert az amerikai McDonald’s egyébként számos, példaértékű kampányt bonyolított le, és a marketingesek előszeretettel emlegetik a pozitív esettanulmányok között. A magyar McDonald’s célja itt nyilvánvalóan az volt, hogy azokat a fiatalokat célozza meg, akik egy átmulatott éjszaka után, égő belekkel betérnek valamelyik éjjel-nappali éttermükbe, hogy a maradék három százasukat sajtburgerre költsék. A probléma az ezzel a hirdetéssel, hogy vagánynak akar látszani, de nem mer vagánynak lenni. A szövegezés kicsit óvatos lett, emiatt a lazasága erőltetett. A játék kedvéért megcsináltam a hirdetés őszinte verzióját:

A gusztustalan lájk

Számomra kétségkívül a legcikibb kategóriába azok a lájkgyűjtő kampányok tartoznak, amelyek a lájkért cserébe pénzadományt ígérnek jótékonysági célra. Egy lájk 1 forint – például. Az ilyen típusú kampányok is megosztják a szakmát. Egyesek szerint a lényeg az, hogy a civil szervezetek pénzhez jutnak, a pénzszerzés mikéntje már másodlagos. Mások viszont úgy vélik, hogy egy vállalat jóhírét az etikailag megkérdőjelezhetetlen CSR-kampányok növelik, a gátlástalanság viszont visszaüt. Én ez utóbbi véleményt osztom. Amerikában egyébként a magukra valamit adó vállalatok használják a jótékonysági elemet a kampányaikban, de a direkt lájkgyűjtés pénzadományért cserébe odaát már kifejezetten kínos. Egy pozitív példa a Walmart áruházlánc legutóbbi kampánya, ahol 100,000 dollárt ajánlott fel jótékonysági célra, és a felhasználók 10 kijelölt közösségi projekt közül szavazással dönthették el, melyik kapja az adományt.

Idehaza a legcikibb példa Schobert Norbiék kampánya, amely pár hete futott a Facebook-on. Az egész hirdetés úgy kínos, ahogy van. A képen az update termékcsalád logója látható, a szövegben meg arról van szó, hogy Norbi minden lájk után 100 forint adományt ad rákos (!) gyerekek gyógyítására. Tetszik? – zárul a hirdetés. Nem, Norbi, a rák nem tetszik semmilyen szövegkörnyezetben.

Norbi egyébként viszonylag jól építette eddig a közösségi média jelenlétét, és CSR-tevékenysége is példamutató volt. Ezzel a kampánnyal azonban nagyon mellé lőtt, rossz tanácsadókra hallgatott.

A fenti példák azt jelzik, hogy Magyarországon a vállalatok egy része még mindig nem érti a közösségi média lényegét. Még mindig a lájkok számában méricskélik a közösségi médiajelenlétük sikerét, pedig már a Facebook fejlesztései (Talking about adat publikálása, az Insight vagy a Timeline bevezetése) is azt üzenik, hogy nem a követők száma, hanem a brand iránti elkötelezettségük számít. Lehet valakinek egymillió követője a Facebook-on, ha közülük egy sem válik vásárlóvá/ügyféllé, sőt, a márka iránt elkötelezett, rendszeres vásárlóvá. Előbb utóbb ezek a vállalatok rádöbbennek, hogy nem térül meg a befektetésük, és szkeptikusak lesznek a közösségi médiát illetően. Pedig ha jól csinálnák, megérné.


Készíts saját infografikát ingyen! (frissítve!)

Nagyjából két éve indult és töretlenül tart az infografikák terjedése. Sikerük titka, hogy bonyolult és fontos információkat lehet velük továbbítani olyan formában, amely a legkényelmesebb az emberi agy számára: vizuálisan. Számos külföldi weboldal szakosodott arra, hogy összegyűjtse ezeket az infografikákat (pl ez vagy ez), de van már magyar oldal is. Mi is csináltunk már jópárat, amiket ezen a linken nézhettek meg.

Az infografikák nagyon munkaigényesek, mi például átlagban 3-4 munkanap alatt készítünk el egyet. Aprólékos munka, sok odafigyelést és rajzolást igényel. De hála a webnek, már vannak olyan alkalmazások, amelyekkel gyorsan és ingyen készíthetünk magunknak infografikát. Most két három ilyen alkalmazást mutatok be.

Image

A Visual.ly oldal elsődleges célja, hogy összegyűjtse a grafikusokat és a megrendelőket, de van egy ingyenes infografika készítő alkalmazása, ahol előre elkészített sablonokból programozási vagy grafikai tudás nélkül is összerakhatunk profinak kinéző alkotást. A sablonok, minták, képek választéka elég jó, így tág lehetőség van a kreativitásunk kiélésére.

Image

Az easel.ly oldalt inkább azoknak ajánlom, akik abszolút kezdők az infografikák világában. Itt jóval kevesebb előregyártott elem van, de a használatuk jóval egyszerűbb, mint a Visuall.ly esetében. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne látványost alkotni vele. Egyébként az easel.ly nemcsak infografikák készítésére jó, hanem prezentációk díszítésére is alkalmas.

Frissítés:

A poszt megjelenése után kaptam hírt egy újabb infografika.készítő alkalmazásról. Az Infogr.am jóval szofisztikáltabb, mint az előző két alkalmazás. Itt már adatbázisainkat is feltölthetjük, hiszen a program tzdja kezelni az Excel fájlokat.

 


Egy rendkívül hasznos honlap

Az aktív netezők többsége meghatározott rutinnal bír: van a nyitóoldalunk a böngészőn, aztán vannak azok a honlapok, amelyeket napi rendszerességgel látogatunk. Híroldalak, Facebook, YouTube – ezek általában a legnagyobb, legismertebb weboldalak, hacsak nincs valami speciális érdeklődési körünk, hobbink. Ezt a napi rutint megváltoztatni nagyon nehéz. Vagyis nagyon nehéz egy új honlapnak elérnie, hogy milliók számára a mindennapi élet részévé váljon. Az én netes rutinom is hasonló másokéhoz: megnézem a nagyobb híroldalakat, aztán Facebookolo, és csak utána kezdek el szörfölni, ha van szabad időm.

Nagyjából fél éve fedeztem fel egy honlapot, amely mára feltörte magát a kedvenceim közé és naponta használom. Ez a Zapaday.com. A Zapaday egy online eseménynaptár, ahol megtudhatjuk, hogy mi fog történni a jövőben. Az oldal működtetői elképesztő mennyiségű információt szedtek össze az élet minden területéről. Az információk témák, országok és persze dátumok alapján vannak összegyűjtve. Ha megadunk egy dátumot a jövőből, akkor megmutatja, hogy azon a napon milyen események lesznek a politikában, sportban, gazdaságban, kultúrában és még vagy egy tucatnyi témában.

A Zapaday további előnye, hogy testreszabható: készíthetünk saját naptárat, amibe beilleszthetjük a külső eseményeket, fontos eseményekről emléketetőket állíthatunk be. Így biztosíthatjuk magunknak, hogy semmiről sem maradunk le. Természetesen a felhasználók is hozzáadhatnak eseményeket, vagyis minél többen használják majd a Zapaday-t, annál pontosabb és részletesebb lesz az eseménynaptár. A használata pedig pofonegyszerű, így mindenkinek melegen ajánlom.


Itt a festmények wikipédiája

Henri Matisse: ZeneA wikipaintings.org hiánypótló honlap mindazoknak, akik szeretik a festményeknek. A Wikipedia modelljét lemásolva összegyűjtik a festészeti alkotásokat és bárki által szerkeszthető leírásokat mellékelnek hozzájuk. A nem jogdíjas képek – különböző méretben – nem kereskedelmi céllal fel is használhatók, tehát bloggereknek ideális vizuális forrás. Természetesen minden, a wikipaintings-en látható festmény máshol is elérhető a neten, de ez az első olyan gyűjtemény, amely a Wikipedia kényelmi funkcióit is biztosítja: ha gyorsan rá akarunk keresni egy adott festményre, vagy egy műalkotásról szeretnénk rövid és közérthető magyarázatot, háttérinformációt, akkor a wikipaintings az elsődleges forrásunk. Persze, ez az oldal nem pótolja a tudományos igényű műelemzéseket, nem ad részletes kultúrtörténeti  összefoglalókat, így ne legyenek nagyon magas elvárásaink. De nem is ez a célja.

Ha érdekel a téma, ezeket a posztokat is imádni fogod:


Csinálj magadnak zenetévét!

Régen a legromantikusabb cselekedetek közé tartozott, amikor a fiúzenei válogatást készített magnószalagra a lánynak, és így próbálta meg levenni a lábáról. A romantika nem halt ki a világból, csak modernizálódott. A Drag On Tape oldalon elkészíthetjük saját válogatásunkat a kedvenc zenéink videóklipjeiből, megoszthatjuk azt másokkal és böngészhetünk mások válogatásai között. A Drag On Tape az egyik legszebb kezelőfelülettel rendelkezik a hasonszőrű webes alkalmazások között – bár a számítógép mellett most még csak iPhone-on fut. A zenéket a YouTube-ról, a Twitterről vagy a Soundcloud-ról válogathatjuk.

További zenei alkalmazások:

cv


Legyőzhető-e a Linkedin?

Meglepően sok helyen számolt be az angolszász média arról, hogy egy ezidáig csak német nyelven elérhető business-to-business közösségi oldal angol nyelven is elérhetővé vált. A cikkekben a “Linkedin kihívójának” titulálták az új oldalt. Mivel eddig a németektől csak a Xing-et ismertem (ami nem rossz, de nem is nagy truváj), kíváncsisággal telve regisztráltam a nem túl fantáziadús nevű ExploreB2B oldalon.

Ahogy az a fenti képen is látszik, a felhasználót nem fogja katarzisélmény érni a felhasználói felülettől. Az oldal úgy néz ki, mint a Facebook akkor, amikor Zuckerberg elkészítette az alfa verzióját. Mivel B2B honlapról van szó, megnéztem hogyan is lehet itt bizniszt csinálni, vagy potenciális partnereket találni, mert ugye a Linkedin éppen erre jó.

Hát sehogy.

Mert ez az oldal nem erre való. Hanem arra, amit ez a kép mutat:

Az ExploreB2B jelenleg nem több, mint exhibicionista “szakértők” önfényező felülete. Ugyanis itt a regisztrált felhasználók saját írásaikat publikálhatják valamilyen szakmai témában, amit aztán kategorizálva és taggelve beledobnak a közösbe. A cikkek témák szerinti bontásban egy Pinterest-szerű felületen jelennek meg. Az oldal kitalálói azt mondták ugyanis, hogy az a bajuk a Linkedinnel, hogy ott a fórumok, közösségek nagyon zsúfoltak, nehéz eligazodni közöttük. Ez igaz egyébként. Ezért aztán szerettek volna létrehozni egy olyan üzleti közösségi oldalt, ahol a szakértők megmutathatják magukat, tudásukat, a megrendelők meg válogathatnak közöttük. Az ExploreB2B tulajdonképpen nem más, mint egy emberpiac, ahol a vevők nem a fogsorokat nézegetik, az izmokat tapogatják, hanem a cikkek alapján választják ki a megfelelő embert.

Az ExploreB2B nem lesz a Linkedin legyőzője, az már most is biztos, mert egészen más. Az oldal vizuális megjelenése katasztrofális, a tartalma egyelőre kimerül a hosszú bullshitelésekben. Őszintén, nekem nagy csalódás volt az oldal. De ha a gazdái még belefeccölnek egy kis energiát és pénzt, jó kiegészítő oldallá válhat a Linkedin mellett üzletemberek számára.